Írásszakértő bevonásával próbálja kideríteni a háromszéki rendőrség, ki küldött névtelen, fenyegető levelet a Constantin Brancusi-iskolába. Az elmúlt héten a magyar gyermekeket megverő román fiatalok vezérének címzett, névtelen levelezőlapot küldtek a sepsiszentgyörgyi tanintézetbe. Az írás alapján arra gyanakodnak, hogy a levelet felnőtt személy küldte. Constantin Scurtu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka biztosította a lakosságot, hogy Háromszéken javult a közbiztonság. „A magyarverés nem jelenség” – hangsúlyozta a parancsnok. /Bíró Blanka: Írásszakértő vizsgálta a sepsiszentgyörgyi román diákok vezérének küldött fenyegető levelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. november 25.
Nem avatkozik be a speciális intézménynek számító Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság vezető tisztségeinek kérdésébe, de az RMDSZ igényt tart a háromszéki rendőrség egyik parancsnokhelyettesi posztjára – jelentette be Albert Álmos, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint van olyan magyar nemzetiségű rendőrtiszt, aki megfelel a beosztás elfoglalásához szükséges feltételeknek. /Domokos Péter: Főrendőrhelyettest akar az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2006. január 4.
Bár sikeresen versenyvizsgázott az Országos Rendőr-főkapitányságnál (IGP), formai okokból még késik Albert-Tóth Jakab százados beiktatása a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) parancsnokhelyettesi tisztségébe. Személyében első ízben lesz magyar nemzetiségű vezető beosztású rendőrtiszt a megyei rendőrség élén, miután 1985 őszén a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál bekövetkezett robbantásos merénylet nyomán Nicolae Ceausescu utasítására a belügyminisztérium leváltott két magyar nemzetiségű vezető beosztású tisztségviselőt. A 39 éves Albert-Tóth százados építészmérnöki és jogi oklevél tulajdonosa, illetve részt vett korábban két egyetem utáni továbbképzőn. /Domokos Péter: Magyar alparancsnok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2006. március 10.
A szervezett diverzió legjobb ellenszere, ha minél többen részt veszünk nemzeti ünnepünkön, és ha a megemlékezés ugyanolyan méltóságos lesz, mint az elmúlt tizenhat évben minden alkalommal – hangsúlyozta Tamás Sándor képviselő azt követően, hogy feljelentést tett a Kovászna megyei rendőrségen az egy nappal korábban megjelent szórólapokkal kapcsolatban. A szórólapok terjesztése egyértelműen szervezett akció volt, Kézdivásárhelyen egyetlen helyen, Fekete Károly lakásánál találtak ilyet, Sepsiszentgyörgyön elsősorban Gazda Zoltán, Tulit Attila és Ferencz Csaba lakása környékén, Kónya Ádám postaládájában, az MPSZ székházánál bukkantak nyomtatványokra, Kovásznán Gazda József kapujára ragasztották fel, Baróton pedig nagyon sok helyen megjelentek a nyomtatványok. – Valaki megtervezte, kijelölte a helyszíneket, elkészítette a fénymásolatokat, jelezte Tamás Sándor. Véleménye szerint a tervezett diverzió elsődleges célja egymásnak ugrasztani a különböző március 15-i rendezvények szervezőit, másodlagos célja pedig a magyar nemzeti ünnep megzavarása. /Farkas Réka: Minél többen vegyünk részt nemzeti ünnepünkön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2006. június 24.
Magyar rendőraltiszt volt alig két hónapig Kézdiszék egyik községében. A megyei rendőrség által meghirdetett versenyvizsgán ötvenketten jelentkeztek, de csak kettőnek sikerült továbbjutnia. Eltelt két hónap, s már nem rendőr az illető. Június 18-án vasárnap szülőfalujában ittas állapotban cirkuszt rendezett, csendháborítást követett el. A megyei rendőrség azonnal intézkedett: villámgyorsan elbocsátotta őt a rendőrség kötelékéből. Az eset kapcsán az áramtolvaj rendőrök jutnak az újságíró eszébe, akiknek a példás büntetése csupán az áthelyezés volt. A megyei rendőrség tehát nem egyforma mércét használ, amikor magyar vagy román rendőr vét a törvény ellen. /Iochom István: Mit ér a rend őre, ha magyar?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2006. október 4.
Sepsiszentgyörgyön az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején a megyei rendőrségen feljelentette a két áramtolvaj lemhényi rendőrt. Egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett: október 3-án Réthi Csabának már nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett megjelennie a megyei ügyészségen. Réthi Csaba elmondta: az ügyészségre csak három tanút hívattak be, rajta kívül Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A rendőrség nem az igazat akarta kideríteni, hanem tisztára akarta mosni a korrupt, áramlopó rendőröket. A lemhényi rendőrök elkapták Lénárt Andrást ittasan vezetéssel, s azután már nem volt gond az áramlopással. Hol vannak, akik felépítették a két rendőr hétvégi házát, ők miért nem vádlottak, avagy tanúk? – kérdezte Réthi Csaba. Az ügyészség miért nem hallgatta ki az áramlopáson jelen levő három villanyszerelőt és a két újságírót? /(Iochom): Tanúból vádlott?! (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2006. november 14.
A sepsiszéki MPSZ vezetősége úgy véli, hogy a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazása egyszerű „színjáték”, mert nagyon kevés helyről van szó. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke, kifejtette, elképesztő, hogy milyen kevés rendőr ismeri a magyar nyelvet és milyen kevés helyet hirdetnek meg „magyarul beszélő” rendőrök számára. Kovászna, Bihar, Hargita és Maros megyékben összesen 17 rendőrtisztet és 48 rendőrügynököt kívánnak alkalmazni, miközben az említett megyék jelentős többsége magyar ajkú. Jelenleg a Kovászna megyei rendőrség alkalmazottainak 12–13% magyar nemzetiségű és több mint 40%-a ismeri a magyar nyelvet. /Rendőri színjáték. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./
2006. november 30.
Az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején feljelentette a két áramlopó lemhényi rendőrt a megyei rendőrségen, majd váratlan fordulat következett be, egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett. Réthit október 30-án a kézdivásárhelyi rendőrségre hívatták, ahol magánlaksértés vádjával kértek tőle nyilatkozatot, ugyanis a volt lemhényi őrsparancsnok ilyen jogcímen bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. November 29-én Kézdivásárhelyről két rendőr szállt ki Lemhénybe, ahol ismét kihallgatták Réthi Csabát és még pár lemhényit, akik ott voltak a két rendőrvilla építkezési munkálatainál. Réthi mélységesen felháborodott, amiért őt akarják vád alá helyezni, miközben a két áramtolvaj rendőr csekély büntetéssel megúszta. Réthi annak idején az áramlopáshoz használt karókat a villanytelep alkalmazottjainak és a sajtó képviselőinek a jelenlétében vette el az épület előszobájából, és adta át azokat a villanyszerelőknek. Időközben akadt egy hamis tanú is, magyar ember, aki azt állítja, hogy a két rendőr az építkezésnél áramfejlesztőt használt, holott ez hazugság. Réthi újabb beadványt küldött Bukarestbe, melyhez az áramlopáskor készült fényképeket is csatolta. /Iochom István: Réthit magánlaksértésért tovább zaklatja a rendőrség (Áramlopás Lemhényben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
2007. január 24.
Bűncselekménynek tekinthető a háromszéki kormányhivatal honlapjának feltörése, mert egy informatikai rendszerbe történt engedély nélküli behatolás, állítja Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője. Laurentiu Todoran főkapitány a napokban tájékozódik György Ervin prefektusnál a feltörés körülményeiről. A megyei kormányhivatal eddig nem tett feljelentést az ügyben a rendőrségnél. /Mégis bűntett a honlapfeltörés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2007. január 31.
A Kovászna megyei rendőrség cáfolja a 17 éves Ágoston Gábor István szüleinek állítását, akik szerint két nyomozótiszt bántalmazta fiukat. A köpeci házaspár a Kovászna megyei rendőrségnél jelentette fel a két nyomozót. Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka elmondta, a feljelentést követően belső vizsgálatot rendelt el, de a nyomozók elleni vád nem igazolódott be. Ágoston Gábort azzal gyanúsítják, hogy tavaly júniusban kifosztotta Valentin Bulgariu baróti rendőrparancsnok lakását. A fiúnál ugyanis megtaláltak egy nyáron ellopott mobiltelefont, amelyről Ágoston azt állítja, a földön találta. A szülők szerint január 10-én és 11-én két sepsiszentgyörgyi nyomozó, Gafei és Lungu felügyelő késő estig vallatta az ügyben gyanúsítottakat. A köpeciek azt állítják, hogy a 17 éves Ágoston Gábor István fejét a fülénél fogva a számítógép sarkához verték, majd az öngyújtó lángjával fenyegették meg. /Kovács Zsolt: Nem történt rendőri túlkapás? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2007. március 3.
Fegyelmezetten zajlott a héten az autonómiáról szóló népszavazás Kovásznán. A szervezők állóurnát is elhelyeznek a városi művelődési házban. A városi művelődési ház igazgatójával megegyeztek a teremdíjban, három napig működött is a dolog, majd március 2-án Thiesz Jánost, a városi művelődési ház igazgatóját behívatták a rendőrségre, és ,,felvilágosították”, hogy az állam alkotmányos rendjét, nemzeti jellegét, szuverenitását, függetlenségét veszélyeztető akciók kezdeményezése, szervezése és támogatása bűncselekménynek számít jár. Így Thiesz János felkérte Ferencz Botondot, az Orbaiszéki Székely Tanács elnökét, keressenek más helyet az állóurnának. Ioan Baciu, a kovásznai rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a megyei rendőrség utasítására cselekedtek. /Bodor János: Kitiltották az állóurnát (Népszavazás Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 13.
Elégedetlenséget váltottak ki az újabb törvényes kötelezettségek az önkormányzatok képviselőinek körében a március 12-én tartott polgármester-találkozón Sepsiszentgyörgyön, a felállítandó belső auditáló irodákról volt szó. Hozzájárult az ülés feszültségéhez Gheorghe Roghina megyei rendőr-főkapitányság közrendészeti osztályvezetőjének emlékeztetője is az önkormányzatokat terhelő vagyonvédelmi intézkedésekről. Demeter János megyei önkormányzati elnök közölte a települések elöljáróival, hogy György Ervin prefektussal együtt felkérik levélben a pénzügyi tárca vezetőjét az érvényben lévő törvénykezés módosítására. /D. P. : Túlterhelt a települések büdzséje. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2007. augusztus 8.
Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2007. szeptember 5.
Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
A szekerekre érvényes éjszakai kijárási tilalommal, illetve az elkobzott lovaskocsik gyűjtőhelyének őrzésével próbálja orvosolni a rendőrség a háromszéki településeken a tolvajok és a terményeiket védő gazdák közötti konfliktusokat. Az elmúlt időszakban több Kovászna megyei településen is kisebb verekedések törtek ki a terményeiket védő helybéliek és a tolvajok között. A Kovászna megyei polgármesterek találkozóján több elöljáró is elpanaszolta, hogy romák garázdálkodnak a földjeiken, és a rendőrség nem lép fel kellő hatékonysággal. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnok-helyettese visszautasította a polgármesterek vádját. Szerinte a rendőrség feladata nem az őrzés, hanem a megelőzés, az önkormányzatok kötelessége lenne megszervezni a mezőgazdasági területek őrzését. A Kovászna megyei rendőrség adatai szerint augusztusban összesen 50 bűnvádi eljárást indítottak 77 terménytolvaj ellen, elkoboztak mintegy félszáz szekeret is. A rendőrök közölték, eddig többek között Kézdiszentléleken, Gidófalván és Sepsiillyefalván voltak verekedések a gazdák és a tolvajok között. Hiába indítanak bűnvádi eljárásokat a terménytolvajok ellen, a törvényszék nem véglegesíti az eljárást, arra hivatkozva, hogy túl kicsi a tolvajok által okozott kár értéke, és azok nem jelentenek veszélyt a társadalomra. A polgármesterek a rendőrséget okolják a történtekért. Bács Márton Csaba, Sepsibükszád polgármestere szerint a község határában 6000 hektáron van termés, és két rendőr nem tudja kellőképpen felügyelni a földeket, ezért kérte, hogy újabb rendőröket küldjenek a faluba. /Kovács Zsolt: Éjjeli kijárási tilalom szekerekre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. október 10.
A Székelyföld határát jelző tábla műszaki engedélyezése mellett a pannó tartalmát is megvizsgálja a háromszéki rendőrség, mielőtt dönt az engedélyezésről – jelentette ki Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség. Újságírói kérdésre válaszolva – hogy a rendőrségnek mi köze egy reklámtábla tartalmához – a háromszéki rendőrparancsnok elmondta: a pannó tartalmát a reklámozásra vonatkozó 2000/148-as törvény tükrében vizsgálják. Hozzátette: a Belügyminisztérium beleegyezése is szükséges. Todoran elismerte, hogy a közlekedési rendőrségnek csupán műszaki beleegyezést kellene adnia a tábla elhelyezésére, de úgy gondolja: ebben az esetben fontos megvizsgálni azt, hogy a pannó tartalma mit közvetít. „Ha úgy érzékelem, hogy politikai megfontolásból olyan akadályokba ütközünk, amely nem teszi lehetővé, hogy a táblákat elhelyezzük, akkor az európai fórumokon bemutatom az ügy kapcsán készített filmet, és segítségüket kérem a probléma rendezéséhez” – jelentette ki Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Előzőleg a Kovászna Megyei Tanács augusztus 26-án Kökös határában helyezett el egy Székelyföld feliratú táblát, amely a román politikai pártok és civil szervezetek tiltakozását váltotta ki. Az útügyi hatóság pedig arra hivatkozva távolította el a pannót, hogy azt nem szabályosan, az úttesttől hét méter távolságra helyezték el. /Kovács Zsolt: Akadékoskodó rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2007. október 12.
Túlkapásnak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, hogy a Kovászna megyei rendőrség a műszaki engedély kiadása előtt meg akarja vizsgálni a Székelyföld határát jelző tábla tartalmát is. „Fenyegető hangú nyilatkozatával Laurentiu Todoran rendőrparancsnok túllépte a hatáskörét” – jelentette ki Benedek Barna, a sepsiszéki MPSZ megbízott alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 18.
A Kovászna megyei rendőrség beleegyezését adta a Székelyföld határát jelző tábla újbóli kihelyezéséhez. Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a háromszéki önkormányzat kérését kizárólag közlekedésbiztonsági kritériumok alapján bírálták el. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint már csak az Országos Útügytől kell a szükséges engedélyt beszerezniük. /Kovács Zsolt: Előrelépés táblaügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./ A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének vezetősége Cristian David belügyminiszter lemondását kéri, miután a megyei rendőr-felügyelőség közlekedési osztálya kibocsátotta az engedélyt a Székelyföld tábla újrafelállítására Kovászna megye Brassó megye felőli határában. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./
2008. március 1.
A köpecbányai Sebestyén Dénes a szerkesztőségbe látogatott, hogy a településen tapasztalható lopásokról meséljen. Köpecbányáról mindennaposnak számítanak a romák által elkövetett lopások, nincs biztonságban senki, ráadásul a hatóságok sem tudnak, mit kezdeni a helyzettel. Egy másik lakos elpanaszolta, a kerítése tűnt el. Feljelentést tett, de semmi sem történt. Kérték a megyei rendőrséget, hogy biztosítsanak állandó szolgálatot a településen, választ azonban nem kaptak. A kétszáz-kétszázötven lelkes Köpecbányán körülbelül negyven-ötven roma él. A legnagyobb probléma egyébként a munkahely hiánya. /Farcádi Botond: Lopásokra panaszkodnak Köpecbányán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2008. május 5.
Május 4-én éjjel az erdővidéki Köpecbányán több mint ötven magyar és roma nemzetiségű polgár támadt egymásra a település központjában. „A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a helyi magyarok megelégelték a településen mindennaposnak számító, romák által elkövetett lopásokat, ráadásul szerintük a helyi hatóságok sem tudnak mit kezdeni a helyzettel” – nyilatkozta Buzsi Andrea megyei rendőrségi szóvivő. A magyar közösség képviselőinek elmondása szerint az egykori bányásztelepen a két etnikum közti konfliktus nem új keletű: a mintegy kétszázötven lakosú faluban élő, körülbelül negyven-ötven roma „évek óta félelemben tartja” a település lakóit. Legtöbbjük személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkezik. Hol szénát, hol fát, hol háziállatokat visznek el a köpecbányaiak portájáról, megdézsmálják a termőföldeket is, ráadásul felügyelet nélkül legeltetik az állataikat a környékbeli legelőkön. /Gyergyai Csaba: Konfliktus Köpecbányán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2008. október 7.
„A választások előtt nem hiányzik egy újabb romák miatti konfliktus” – szögezte le György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A prefektus a rendőrség és a csendőrség parancsnokait kérte, hogy vezényeljenek nagyobb számú rendfenntartó erőket Árapatak, Előpatak és Köpec térségébe, hogy folytonos járőrözés révén elriasszák a romákat a bűnözéstől. A többségében romák lakta településeken ugyanis a lakosság sötétedés után nem mer az utcára menni, mivel a bandákba verődött romák ellepik az utakat. „Lopják a mezőgazdasági terményeket, a tűzifát, a háziállatokat és a fémet, az érintett települések több lakója panaszkodik, és az elégedetlenség bármikor újabb konfliktushoz vezethet” – figyelmeztetett György Ervin. Idén már több verekedésig menő konfliktusok volt a romák és a lakosság többi része között. /Kovács Zsolt: Etnikai összecsapástól tart a hatóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2009. február 5.
2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2009. február 5.
Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2009. február 18.
„A rendőröket nem lehet arra kényszeríteni, hogy megtanulják a magyar nyelvet” – nyilatkozta Corneliu Campeanu, a Kovászna megyei rendőrség vezetője. A főbiztos szerint nem szükséges magyar nyelvtanfolyamokat szervezni a rendőrök számára, tekintve, hogy a megye rendőreinek 15-20 százaléka magyar anyanyelvű, 50 százalékuk pedig beszéli a magyar nyelvet. A rendőrfelügyelő kifejtette, minden rendőrőrsön tudnak kommunikálni a lakossággal, és ha szükséges, tolmácsot is a rendelkezésükre bocsátanak. /Nem akanak magyarul tanulni a háromszéki rendőrök. = Erdely. ma, febr. 18./
2009. április 3.
Magyar rendőrképző iskola beindítását javasolja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Tulit Attila, a Kovászna megyei tanács MPP-s frakciójának vezetője bejelentette: ahhoz, hogy a magyar fiatalokat is vonzza ez a szakma, Sepsiszentgyörgyön magyar nyelvű rendőrképző iskolát kell indítani. Tulit Attilával ellentétben Corneliu Campeanu megyei rendőrparancsnok korábban azt állította: a megyei rendőrség alkalmazottjainak 42 százaléka beszél magyarul, ő ugyanakkor nem tud olyan esetről, amikor magyar anyanyelvű lakos nyelvi akadályok nem tudta volna megoldani rendőrségi ügyeit. /Magyar rendőriskola beindítását sürgeti az MPP Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2009. április 8.
Március 15-én sokan meghatódva nézték a városközpontban felvonuló huszárokat. Közülük az egyik, gidófalvi hagyományőrző, Kádár László állatorvos elmondta, célkitűzésük a magyar harcművészet minél szélesebb körben való megismertetése. Ennek érdekében Csillagőrző Egyesületet hoztak létre. Március 17-én reggel öt rendőr érkezett hozzá. Felszólították a birtokában lévő íjak és nyílvesszők megmutatására. A helyi őrsre kísérték, ahol már négy társa várakozott. A rendőrök közölték velük, hogy a birtokukban lévő íjak és a hozzá tartozó nyílvesszők fegyvernek minősülnek, ezért lefoglalják azokat. A lefoglalást rögzítő jegyzőkönyvben a rendőrök, a valóságtól eltérően, kiélezett hegyű nyílvesszőket említettek. A besorolást csak Kádár doktor észrevétele nyomán változtatták meg. Végül hagyományőrzőinknek írásban kellett nyilatkozniuk a fegyverek birtokába jutás időpontjáról és körülményeiről. Úgy tudták, törvényesen birtokolják a Magyarországon ajándékba kapott, nyílvesszőkkel ellátott íjakat. Akkor érdeklődésére a megyei rendőrségen közölték, hogy ezen eszközök tartása nem engedélyköteles. Most viszont iratcsomójukat az ügyészségre továbbították. Egy 2008-ban megjelent sürgősségi kormányrendelet bejelentéskötelessé tette ezek a birtoklását. A fentiek be nem tartása kihágásnak minősül, bírsággal, valamint a fegyverek elkobzásával büntethető. Európában a sportot, szórakozást vagy hagyományőrzést szolgáló eszközöket két országban minősítik fegyvernek: Romániában és Szerbiában. Vajon véletlen, hogy közvetlenül a nemzeti ünnep után csaptak le rájuk? Miért volt szükség a túlzott méretű rendőri erő felvonultatására néhány jóhiszemű ember ellen? Mi köze ehhez az ügyészségnek? A gidófalviak meghurcolásával a magyar nemzeti közösséget akarták megfélemlíteni. /Bedő Zoltán: Hagyományőrzők kálváriája (Fegyverkeznek a székelyek?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./
2009. április 9.
Berúgta a szerkesztőség ajtaját, és megfenyegette a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó hetilap újságíróit egy férfi, aki amiatt háborodott fel, hogy a megyei terjesztésű lap februárban híranyagot közölt egy bűnszövetkezet leleplezéséről. Mint kiderült, az ügyben a férfi egyik hozzátartozója is érintett volt. A Székely Hírmondó az inkriminált cikkben arról írt, hogy három Kovászna megyei, illetve egy bukaresti fiatal 9,5 millió lejt lopott el a Domo Retail Rt. számlájáról. Az ügyről azt követően jelent meg tudósítás, hogy a megyei rendőrség sajtótájékoztató keretében jelentette be a nyomozás eredményeit, illetve a bűnbanda tagjainak letartóztatását. /Bartos Lóránd: Botrány a Székely Hírmondónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2009. augusztus 12.
A gazdasági válságban fellendülő emberkereskedelem veszélyeire figyelmeztetett a Kovászna megyei rendőrség. Bár Kovászna megyében nem általános még az ilyen típusú jogszerűtlen visszaélés, de évi 2–3 ilyen jellegű eset a hatóság látóterébe kerül. Ugyanilyen típusú visszaélésről számoltak be a Maros megyei hatóságok is. /Emberkereskedők idénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2009. december 7.
A háromszéki rendőrségnek 3000 lejnyi erkölcsi kártérítést kell fizetnie az 1989 decemberében meggyilkolt Aurel Agache milicista családjának. Az érintettek ugyanis beperelték a rendőrség vezetőségét, amiért nem engedélyezte, hogy lemásolják a volt milicista ügyiratainak egy részét, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok titkosítva vannak. /Kovács Zsolt: Pénzt kap az Agache család. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2009. december 21.
Bizonyíték meghamisítása valamint kenőpénz elfogadása vádjával december 19-én őrizetbe vették Kiss Sándort, a Kovászna megyei ügyészség bűnügyi osztályának főügyészét. A rendőrség tetten érte az ügyészt, amikor egy általa vizsgált ügy bizonyítékait kicserélte. Kiss Sándor volt az a megbízott ügyész, aki az idén márciusban kirobbant hamis gépjárművezetői igazolványok és lopott autók forgalomba írásának ügyét is vizsgálta. A letartóztatott ügyész több évtizede dolgozott a Kovászna megyei ügyészségen. /Kovács Zsolt: Ügyész letartóztatásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
